History of Hungarian Literature IV

Celem przedmiotu jest omówienie dziejów literatury węgierskiej XX wieku, ze szczególnym uwzględnieniem najważniejszych zjawisk kulturalnych i dorobku najwybitniejszych autorów okresów modernizmu awangardy, literatury międzywojennej, powojennej aż do okresu postmodernizmu. Poprzez analizę i interpretację utworów literackich w języku oryginalnym, wymienionych w kanonie lektur obowiązkowych wskazujemy na paralelne bądź odmienne zjawiska literacko-kulturalne w odniesieniu do polskiej literatury omawianej epoki.

Przedmiot ma za zadanie zapoznać studentów IV roku hungarystyki z literaturą węgierską XX wieku.

Zakres tematów semestru zimowego:

1. Modernizm – pokolenie czasopisma „Nyugat”, (Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Csáth Géza)

2. Awangarda w literaturze węgierskiej (Kassák Lajos, Szabó Dezső)

3. Węgierska literatura międzywojenna – tendencje literatury mieszczańskiej (Márai Sándor, Füst Milán), twórczość tzw. pisarzy ludowych (Németh László, Illyés Gyula),

4. Neoklasycyzm w literaturze węgierskiej (radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor)

5. Poezja Attili József

Lista lektur obowiązkowych:

I. A „Nyugat” folyóirat és jelentősége (a három nemzedék képviselői)

1. Ady Endre magyarság-versek: Új vizeken járok, Góg és Magóg fia vagyok én, Szeretném, ha szeretnének, A magyar Ugaron, Föl-föl dobott kő, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, Párizs az én Bakonyom, Bujdosó kuruc rigmusa, Az eltévedt lovas szerelmi lírája: Héja-nász az avaron, Lédával a bálban, Elbocsátó szép üzenet, Őrizem a szemed, Nézz drágám kincseimre istenes versek: A Sion-hegy alatt, Az Illés szekerén szimbolista versei: Vér és arany, Harc a Nagyúrral, A fekete zongora, Jó Csönd-herceg előtt, Párizsban járt az Ősz, Az ős Kaján.

2. Babits Mihály versek: In Horatium, A lírikus epilógja, Messze ...messze ..., Fekete ország, Esti kérdés, Húsvét előtt, Fortissimo, Cigány a siralomházban, Ősz és tavasz között, Balázsolás regény: A gólyakalifa

3. Kosztolányi Dezső versek: Azon az éjjel, Boldog szomorú dal, Üllői úti fák, Ilona, Akarsz-e játszani, Halotti beszéd, Hajnali részegség elbeszélések: Fürdés, A kulcs, Appendicitis regények: Édes Anna, Pacsirta, Esti Kornél (3. fejezet)

4. Tóth Árpád versek Meddő órán, Rímes furcsa játék, Hajnali szerenád, Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú

5. Juhász Gyula versek Tiszai csönd, Magyar táj magyar ecsettel, Tápai lagzi, Tápai Krisztus, Milyen volt ..., Anna örök

6. Móricz Zsigmond novellák A hét krajcár, Tragédia, Szegény emberek, Barbárok regény Sárarany, Az isten háta mögött, Rokonok – egy kötelező.

II. Modern törekvések a századeleji prózában

1. Krúdy Gyula Szindbád-novellák (A hídon, Utazás éjjel, Rozina, Utolsó szivar az Arabs Szürkénél) regény Asszonyságok díja, A vörös postakocsi, Őszi utazások a vörös postakocsin - egy kötelező.

2. Csáth Géza elbeszélések A béka, A fekete csönd, Anyagyilkosság, A varázsló kertje, A kis Emma.

III. A magyar avantgárd irodalom – Kassák Lajos Mesteremberek, Számozott versek Szabó Dezső Az elsodort falu - kiválasztott részlet.

IV. A két világháború közötti polgári irodalom

1. Márai Sándor Egy polgár vallomásai

2. Füst Milán Feleségem története

V. A népi írók mozgalma

1. Németh László Gyász, Iszony – egy kiválasztott regény

2. Illyés Gyula próza Puszták népe – részlet a Szöveggyűjteményből, vers: Egy mondat a zsarnokságról, Haza a magasban, Koszorú

VI. József Attila Tiszta szívvel, Klárisok, Medáliák 1-4., Mikor az uccán átment a kedves, Ringató, Tedd a kezed, A hetedik, A város peremén, Külvárosi éj, Holt vidék, Téli éjszaka, A Dunánál, Óda, Mama, Kései sirató, Nagyon fáj, Rejtelmek (Flóra), Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Karóval jöttél, talán eltűnök hirtelen, Íme hát megleltem hazámat ... .

VII. Az újklasszicizmus a magyar irodalomban

1. Radnóti Miklós Járkálj csak halálraítélt, Nem tudhatom ..., Hetedik ecloga, Tétova óda, Ála recherche, Razglednicák (1-4)

2. Szabó Lőrinc Semmiért Egészen, Dzsuang Dszi álma, Az Egy álmai, Lóci óriás lesz

3. Weöres Sándor XX. századi freskó, Fű, fa, füst ..., Valse triste, Magyar etüdők (Galagonya, A tündér), Nocturnum

VIII. A 2. világháború utáni próza:

1. Ottlik Géza: Iskola a határon

2. Déry Tibor: Niki, Szerelem, (Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról, G. A.úr X-ben - 1 kötelező)

IX. A 2. világháború utáni költészet:

1. Pilinszky János Halak a hálóban, Őszi vázlat, Trapéz és korlát, Ravensbrücki passió, Harmadnapon, Francia fogoly, Apokrif, Négysoros

2. Nagy László Ki viszi át a szerelmet? Menyegző, Himnusz minden időben, Csodafiú-szarvas

X. A 2. világháború utáni dráma:

3. Sarkadi Imre Elveszett paradicsom, (Oszlopos Simeon, A gyáva – 1 kötelező)

4. Örkény István Egyperces novellák – Az utolsó meggymag, Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók, Információ. Dráma: Tóték, Macskajáték.

XI. Modern törekvések a 1960/70-es évek prózájában:

1. Mészöly Miklós Az atléta halála, (Saulus)

2. Konrád György A látogató (kiválasztott részlet)

XII. A 70/80-as évek költészete:

1. Csoóri Sándor Anyám fekete rózsa, Ekkora szerelem előtt, Senkid, barátod, Hosszú tél zsoltára

2. Tandori Dezső (Kortárs magyar irodalom. Szöveggyűjtemény. BBI, 2004.)

3. Petri György (Kortárs magyar irodalom. Szöveggyűjtemény. BBI, 2004.)

XIII. A posztmodern próza az 1980/90-es években:

1. Hajnóczy Péter Temetés (Jézus menyasszonya c.kötetben), A halál kilovagolt Perzsiából (ajánlott)

2. Nádas Péter Egy családregény vége

3. Esterházy Péter A szív segédigéi, Harmonia caelestis (ajánlott).

Literatura przedmiotu:

Szakirodalom:

Erdődy – Magyar – Tverdota: Magyar irodalom a XX. században. Tanulmányok I., Bp., 1995.

Erdődy – Magyar – Tverdota: Magyar irodalom a XX. században.Szöveggyűjtemény II., Bp., 1995.

Gintli Tibor: Magyar Irodalom. Akadémiai K. Bpest 2010.

Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Bp., 1993.

Rónay László: Erkölcs és irodalom. A magyar irodalom rövid története. Bp., 2006.

Sz. Molnár Szilvia: Bevezetés a kortárs magyar irodalomba. Bp. 2005.

Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): A magyar irodalom történetei. 1920-tól napjainkig, III. köt. Bp., 2007.

Grendel Lajos: A modern magyar irodalom története. Magyar líra és epika a 20. században. Pozsony, 2010.

Po ukończeniu przedmiotu student:

• orientuje się w dynamice rozwoju procesu historycznoliterackiego, właściwego dla XX wieku na Węgrzech

• posiada zdolność krytycznej analizy zjawisk literackich i kulturowych charakterystycznych dla tego okresu

• posiada umiejętność, wyciągania wniosków, dyskutowania, formułowania sądów i argumentacji

• interpretuje dzieła literackie tego okresu, zarówno w dyskusji, jak i pisemnie, uwzględniając kontekst historyczny, kulturowy oraz komparatystyczny

• Wymienia, umiejscawia na osi czasu i przedstawia sylwetki i dorobek czołowych węgierskich twórców XX wieku

• Analizuje różnorodne języki, którymi mówi literatura XX wieku, takie jak: realizm, naturalizm, symbolizm, impresjonizm, surrealizm, ekspresjonizm, tendencyjność, groteska, absurd

- zna i rozumie elementarne zjawiska zachodzące w obszarach literatury, kultury i historii oraz elementarną terminologię używaną w opisie literatury, kultury i historii oraz rozumie jej źródła oraz zastosowania (K_W05)

- ma elementarną wiedzę o metodologii badań nad literaturą i kierunkach badań w literaturoznawstwie (K_W06)

- ma uporządkowaną wiedzę z zakresu historii literatury węgierskiej, potrafi ją odnieść do procesów i faktów z historii Węgier w kontekście europejskim (K_W07)

- potrafi rozpoznać różne rodzaje wytworów kultury (literatura, sztuka) oraz przeprowadzić ich krytyczną analizę i interpretację z zastosowaniem typowych metod (K_U03)

- potrafi - z wykorzystaniem różnych źródeł i sposobów - wyszukiwać, analizować, oceniać, selekcjonować i użytkować informację niezbędną do udziału w zajęciach (K_U04)

- posiada podstawowe umiejętności badawcze, obejmujące formułowanie i analizę problemów badawczych, dobór metod i narzędzi badawczych, opracowanie i prezentację wyników w zakresie niezbędnym do udziału w dyskusji na zajęciach i przygotowania własnych prac (K_U05)

- posiada umiejętność merytorycznego argumentowania, z wykorzystaniem poglądów innych autorów oraz formułowania wniosków (K_U06)

- potrafi samodzielnie zdobywać wiedzę i rozwijać swoje kompetencje badawcze kierując się wskazówkami opiekuna naukowego (K_U13)

- kontrola obecności,

- ocena ciągła (bieżące przygotowanie do zajęć – przeczytanie za pomocą słownika z góry podanych przez wykładowcy utworów literackich)

- aktywność na zajęciach może podnieść końcową ocenę o 20 %,

- końcowe zaliczenia pisemne (na końcu I i II semestru), które są warunkiem przystąpienia się do egzaminu ustnego

nie dotyczy